“Nem mentem el a tévétől, csak éppen államvizsgázom a jogi karon...”
Dr. Baracsi Katalin családjogi szakjogász, internetbiztonsági szakértő. Dolgozott a Belügyminisztérium Nemzeti Bűnmegelőzési Tanácsánál, önkéntes gyerekjogászként a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítványnál, jelenleg pedig a Nemzetközi Gyeremekmentő Szolgálat Safer Internet Programjában a koordinátori feladatokat segíti hazai és nemzetközi terepen egyaránt. Katalinnal a pályája alakulásáról, a jogi szakma sokszínűségéről és a manapság minden embert érintő internetbiztonság kérdéseiről beszélgettem.
Halász Dóra Vera: Családjog, gyerekjog, bántalmazás, bűnmegelőzés, Kék Vonal önkéntes segítő, internetbiztonsági szakértő. Jogi és segítői szakértelem és munka egybefűzve. Honnan ered, honnan gyökerezik ez az érdeklődés és elköteleződés?
Baracsi Katalin: Az egyetem utolsó évében már elég világosan kirajzolódott ez az irány. A szakdolgozatomat polgári eljárásjogból írtam, egy, még általánosabb témát feldolgozva. Már ekkor megállapítottam, hogy mindenképpen olyan területen szeretném kipróbálni magam, ami személyes, emberekkel közvetlen kapcsolatban lévő tevékenységgel jár. Azt már az egyetem alatt eldöntöttem, hogy bíró nem szeretnék lenni. Túl felelősségteljesnek találtam, nem szerettem volna, hogy mások élete az én egyetlen ítéletemtől, döntésemen múljon. Ügyész sem akartam lenni, mert vádaskodni sem szeretek. Tanítani, emberek között lenni, a megszerzett tudásomat átadni, ami legközelebb állt, áll hozzám.
Az álláskeresési időszaknak már az elején rátaláltam a Kék Vonanalra, és amikor kiderült, hogy gyererekjogász csapatukba keresnek önkéntest, gondoltam, hogy a kellemest összekötöm a hasznossal, amíg állást keresek, addig is gyakorlati tapasztalatra teszek szert. Így kerültem a Kék Vonalhoz. Nagyon élveztem a gyerekjogászi munkát, hiszen valódi esetekkel találkoztam már a pályám legelején. Emellett sok kapcsolatra is szert tettem a civil szférában. Itt indult a kapcsolatom az internetbiztonsággal is.
Elsőként a közigazgatásban helyezkedtem el. Egy vezetőképzéssel, továbbképzéssel foglalkozó belügyi szervezethez kerültem. Nagy megtiszteltetés és egyszerre óriási kihívás is volt ez számomra, hiszen én voltam a jogász a szervezetnél, nekem kellett kijelölnöm az irányvonalakat. Itt is sok tapasztalatot szereztem és remek kapcsolatokat építettem ki.
Halász Dóra Vera: Visszamehetünk még egy kicsit az időben? Hogyan jött egyáltalán a jogászi irány, illetve honnan ered az érdeklődés?
Baracsi Katalin: Anyukám szintén jogász. Az egyetemet úgy végezte, hogy az öcsémmel mi már nagy gyerekek voltunk, így nyomon tudtuk követni a tanulmányait. Mesélt a római jogról, az egyetemes állam- és jogtörténetről, amiket már akkor nagyon érdekesnek találtam. Vizsgaidőszakban ki lehetett őt kérdezni, az pedig nagyon hízelgő dolog egy gyereknek, hogy ő kérdezheti a szülőt.
A történelmet nagyon szeretem, a jog pedig egy olyan terület, amivel nagyon sok mindent tud kezdeni az ember. Az már akkor biztos volt, hogy semmi olyannal nem szeretnék foglalkozni, amihez a mateknak és a fizikának köze van. Ehhez képest igencsak megütköztem, amikor a jogi tanulmányok első éve közgazdaságtannal és statisztikával kezdődött. Vicces mozzanat volt. Ezzel együtt a jog jó iránynak tűnt. És valóban nem csalatkoztam. Nagyszerű tanárokkal, remek előadásokkal találkoztam. Mentorom, a Károli későbbi dékánja, Kapa Mátyás volt. Lenyűgöző előadásokat és szemináriumokat tartott, közérthető formában, bárki számára érthető módon. Az ő ügyvédi irodájában voltam szakmai gyakorlaton is, és a doktorimat is az ő irányítása mentén kezdtem.
Halász Dóra Vera: Az eddigiek alapján úgy látom, hogy teljes mértékben saját érdeklődésből választottad a jogi pályát, semmilyen családi vagy egyéb nyomás, elvárás nem nehezedett rád.
Baracsi Katalin: Igen, teljes mértékben saját választás, érdeklődés. Az pedig, hogy milyen szerteágazó az egész, mennyire sok terület van, útközben egyre jobban kirajzolódott. Az emberekkel foglalkozás is adta magát. Könyvből bárki tanulhat, de ha az információkat érdekesen, színes, valós példákkal tudjuk illusztrálni, és személyesen átadni, az sokkal érdekesebbé teszi a tanulást. Azt, hogy konkrétan mivel fogok foglalkozni, én sem az első pillanatban döntöttem el, jöttek a lehetőségek egymás után. Az egyetem befejezése után a civil szektorban végzett tevékenységgel párhuzamosan a konferenciák, a civil kapcsolatok erősítése, a társszakmákkal való kapcsolatépítés.
Halász Dóra Vera: A családjogi szakirány is ezekhez kapcsolódik?
Baracsi Katalin: Már az egyetem alatt is hallottam hogy a Pécsi Állam- és Jogtudományi Karon folyik az ország legelső és legjobb családjogi szakjogász képzése. Levelező rendszerben tanultam, hétvégenként Pécsre utaztam, ami eddig szokatlan életritmust eredményezett. Ez éppen az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépése előtt volt, tehát új ismereteket is tanultunk.
Rendkívül gyakorlatorientált képzés volt, és teljes mértékben partnerként kezeltek minket. A családjogi szakjogász és a szakokleveles családvédelmi tanácsadó képzés együtt zajlik, jogászok és a civil szféra képviselői együtt tanulnak, ami nagyon érdekes közös munkát eredményez. Így együtt tanultak a gyerekjóléti szolgálat munkatársai, a gyámhivatalból és a gyerekotthonokból érkezők, a jogi diplomával rendelkező zömében bírók és néhány “mezei jogász”, mint én. A helyi szakértők gyakorlati példákkal, saját tapasztalatokkal gazdagítottak minket, de a különböző területről érkező hallgatók egymástól is rengeteget tanulhattak. Nagyon élveztem az életemnek ezt a szakaszát és sokra értékeltem ezt a partnerséget. Voltak tanáraim, akiket korábbról a civil szférából vagy konferenciákról ismertem. Szakdolgozatomat a Safer Internet Program hazai helyzetéről írtam, ezzel már ekkor sikerült az internetbiztonságot belefűzni a tanulmányaimba.
A végzésemet követően visszahívtak a Károlira kriminológiát tanítani, és egy ajánlásnak köszönhetően bekerültem egy fővárosi módszertani szakiskolába is, ahol szociális ápolónak és gondozónak készülő fiatalokhoz kerestek jogtanárt. Ez a szakképzés középsúlyos értelmi fogyatékos fiatalokat ölel fel. Rendkívül tanulságos volt, hogyan lehet laikus embereknek beszélni arról, hogy mi a jog. Három osztályt végigkísértem, jogi alapismeretekre tanítottam őket. A jogi vizsgán jól megfeleltek a diákok, ami nekem is sikerélményt nyújtott, és sokan el tudtak helyezkedni a szakmában kórházakban, idősek otthonában. Végtelenül szerethető kis csapat jött ott össze, akik közül többek életének alakulását azóta is nyomon követem.
Halász Dóra Vera: Kérlek, mesélj egy kicsit az internetbiztonsági irányról, hogyan kerültél kapcsolatba vele, és most milyen tevékenységet folytatsz ebben a témában.
Baracsi Katalin: 2009-ben az Európai Unió meghirdette a biztonságos internet programot az államokban, így Magyarországot is felkérte, hogy hozzon létre egy olyan társulást, ami a biztonságos internetezést népszerűsíti. Magyarországon ennek a konzorciumnak a vezetője a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat, aki a Kék Vonalat és a Nemzeti Infokommunikációs Zrt.-t hívta be segítőként. Megjelent egy felhívás, hogy aki kedvet érez, hogy megismerkedjen az internetbiztonsággal, és szeretne egy új projektben betanuló tréner lenni, annak lehetősége van részt venni a képzésen. Engem érdekelt a téma, továbbra is állást kerestem, tehát adott volt a lehetőség, hogy részt vegyek a tréningen.
A háromnapos képzést követően mindenki szabad kezet kapott, hogy a program keretében ajánlott iskolákban kipróbálja magát, és a tréningen szerzett tudást átadja. Mindez annyira jól sikerült, hogy hét éve benne vagyok ebben a programban, és mostanra a fő elfoglaltságomat is ez jelenti
Szépen építkeztem a hét év alatt. Közben a közigazgatásban dolgoztam. A gyerekvédelem az internetbiztonsággal egybefűzve rengeteg nemzetközi programban, rendezvényen jelenik meg, amelyeken lehetőségem volt részt venni. A közigazgatásban, a Belügyminisztériumon belül létrejött szervezet egyre több feladatot kapott. Itt kaptam meg életem első vezető pozícióját titkárságvezetőként. Ez rendkívül tanulságos időszak volt. A napi hivatalos ügyintézéstől, a ceruzabeszerzéstől kezdve a legnagyobb konferenciák szervezéséig minden a feladataim közé tartozott. Ez a munkakör a napi 24 órás elérhetőséggel, a hétvégét is beleértve komoly terhelés. Így visszagondolva nem is igazán értem, hogyan lehetett ezt mind egyszerre csinálni.
Egy idő után el kellett döntenem, hogy melyik irányba menjek. Maradok a hivatali oldalon, ahol elsősorban az adminisztrációt és koordinációt vállalom fel, vagy inkább a szakmában mélyülök el. Bennem erősebb volt a szakmai érdeklődés. Jobban foglalkoztatott, hogy például iskolák számára készítsünk bűnmegelőzési, internetes bántalmazással, biztonsággal foglalkozó programokat. Ekkor váltottam egy frissen létrehozott szervezethez, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanácshoz. Megismerkedtem a Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégiával, amely “A média és az internet veszélyei” fejezetben eléggé szűkszavúan fogalmazott. Egy merész gondolattal megírtam, hogy én ezzel foglalkozom, és vannak konkrét ötleteim és véleményem, hogy mit lehetne csinálni. Sikerrel jártam, és a szervezeten belül más pozícióba kerültem, ahol egyértelműen szakmai munkát kezdtem végezni, kifejezetten az internetbiztonsággal kapcsolatosan. Mivel családjogász vagyok, az összes gyermek -és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladat is hozzám került. Itt rengeteg ismeretet szereztem, miközben folyamatos aktív kapcsolatban voltam a gyerekekkel, fiatalokkal.
Halász Dóra Vera: Említetted, hogy mindössze néhány hónapja dolgozol a jelenlegi keretek között. Mit jelent ez?
Baracsi Katalin: Idén úgy gondoltam, megérett rá a helyzet, hogy ne hivatali keretek között, hanem önállóan és kizárólag internetbiztonsággal foglalkozzam.
Jelenleg a Safer Internet Program koordinátori feladatait segítem. Előadásokat tartok gyerekeknek, fiataloknak, pedagógusoknak, szülőknek, szakembereknek, illetve bárkinek, akitől meghívást kapok, és szeretne többet megtudni a biztonságos internetezésről. Vidékre is megyünk a csapattal, konferenciákon, rendezvényeken veszek részt oktatási szakértőként. Most is egy előadásról jöttem. Számos felkérést kapok, aminek nagyon örülök. Nagyon jó kezdeményezések vannak, régebbi és új felkérések, új projektek, egyre többen nyitottak arra, hogy többet tudjanak meg a virtuális tér lehetőségeiről.
Ebben a projektben remekül tudom ötvözni a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tudásomat, tapasztalataimat a jogi ismereteimmel és az internetbiztonságról szerzett tudásommal, pedagógiai ismereteimmel, közben persze folyamatosan feszegetve a saját határaimat.
Halász Dóra Vera: Van még egy terület, amit eddig nem érintettünk, a médiában való aktív részvétel.
Baracsi Katalin: Ez valóban nem triviális. A jogi egyetem mellett nekem színészi ambícióim is voltak. Színjátszókörbe már általános- és középiskolában is jártam, aztán a jogi felvételivel párhuzamosan felvételiztem a Színművészeti Főiskolára is. Végül nem a Színműre jártam, hanem a Shakespeare Színművészeti Akadémiát végeztem a jogi tanulmányok mellett. Mindezt úgy, hogy megcsináltam három évet a jogi egyetemből, a másod és harmadévvel párhuzamosan két évet jártam a színiakadémiára, majd halasztottam egy évet az egyetemen. Ebben az évben befejeztem a színiakadémiát, dolgoztam egy nyári évadot igazi színháznál, majd visszaültem az iskolapadba, és és befejeztem a jogi egyetemet.
A színészet azóta is jelen van az életemben. Szívesen vállalok konferálást, beszélgetések moderálását. Már akkor is adott volt, hogy a színészi végzettséggel, különösen a jogi diplomával ötvözve a médiában is el lehet helyezkedni. Így kezdtem el tévézni. Először a Budapest Televíziónál csináltam a Rendszerváltás titkai című, száz adást is megélt műsort. Ebben minden alkalommal egy-egy meghatározó személyiséget hívtam meg, akivel a rendszerváltással kapcsolatos tapasztalatairól beszélgettem. Ez idő alatt megcsináltam az államvizsgát a jogon. Vicces volt, amikor az élő műsorban bemondtam, hogy ne izguljanak, nem mentem el a tévétől, csak éppen államvizsgázom. Aztán a médiával való kapcsolat később is megmaradt az életemben, a Rádió Orientnél négy éve vezetek műsort minden hónapban. Internetbiztonság kapcsán az utóbbi időben persze engem is rengeteget kérdeznek.
Halász Dóra Vera: A Károlin félévente rendezik meg a Tréninghetet. Az internetbiztonság pedig egy rendkívül időszerű, mindenki számára fontos, sőt kikerülhetetlen téma. Volna kedved hozzá, hogy a hallgatók számára ennek keretében előadást vagy workshopot tartsál, ahol egy kicsit betekintést kaphatnak arról, ami őket ebben a témában érintheti?
Baracsi Katalin: Nagyon szívesen, hiszen azt gondolom, hogy erről mindenkinek érdemes tudni, mindenki használja, ezért mindenkit érint valahogyan. Ráadásul az egyetem most már nem feltétlenül csak a 18-25 éves korosztály számára nyitott, bárki, bármikor folytathat tanulmányokat, és ennek megfelelően a különböző korosztályokat különböző szerepkörökben szólíthatja meg a téma.
A pedagógusok, a szociális szférában dolgozók, a pszichológusok, illetve mindenki, aki emberekkel foglalkozik a munkája során találkozni fog az internethez kapcsolódó témákkal, ügyekkel, problémákkal. Ezek megközelítéséhez tudunk kapaszkodókat nyújtani az internetbiztonságról szóló előadásokkal, workshopokkal.
(Az interjú 2016. december 6-án készült.)
