Karriertörténetek

Norvég táj, magyar alkotó

Vida Léna nem hétköznapi szakmai utat járt be, jelenleg az oslói Metropolitan University Művészet és Design Tanszékén oktat norvégul. Mesterszakosként került a skandináv fővárosba, ahol a nehezítő körülmények ellenére három hónap alatt tette le a norvég nyelvvizsgát. Elmondása szerint soha nem tudott volna megtanulni norvégul ilyen rövid idő alatt, ha nem tanult volna olyan mélyen a Károlin angol nyelvet és nyelvészetet. Oktatói pályaválasztásában is alma matere inspirálta. Ismerjétek meg közelebbről egykori anglisztika szakos hallgatónkat!

“A mosoly az mindenütt mosoly”

„A műfordítás tulajdonképpen alkotóművészet. Igaz, hogy egy már meglévő műből dolgozunk, mégis egy teljesen új alkotást hozunk létre úgy, hogy miközben megtartjuk a szerző stílusát, a célnyelvi olvasó öröme, elégedettsége lebeg a szemünk előtt.” – vallja Ikematsu-Papp Gabriella műfordító, egykori japán szakos hallgató, aki immár tizennégy éve él a szigetországban. A levélváltásunk során készült interjúban életének izgalmas alakulásáról és a kinti életéről, a japán kultúráról is mesélt, válaszaiba belefeledkezve pedig egy izgalmas világ elevenedik meg szemünk előtt, melyről szívesen olvasnánk még többet.

"A szívem egyik fele japán, a másik kínai"

Bár a japán volt az első szerelme, ma Kínában él és a Vuhani Egyetem kulturális ipari menedzsment képzésén tanul Kozics Kamilla, akinek a Kínába vezető útja a Károli Gáspár Református Egyetem keleti nyelvek és kultúrák alapszakáról indul.

„A kíváncsi, kérdező és elemző bölcsész gondolkodás mindennek az alapja…”

Interjú Mező Borival, aki a londoni Puppet Theatre Barge Bábszínház előadóművésze, volt anglisztika szakos hallgatónk

„Nagyon komplexusos gyerek voltam amúgy, egyedül a színpadra lépéskor nem volt benne semmi gát, mintha hirtelen minden félelmem eltűnt volna.”

Felnőttként olykor eljátszunk a gondolattal, hogy milyen lenne másvalakinek lenni, azonban gyermekkorban – a fejlődési folyamat természetes részeként – szerepjátékok formájában ténylegesen bele is bújunk mások bőrébe és úgy érezzük, miénk a világ. Széplaki Éva gyermekkora is hasonlóan indult, ám felnővén egyre határozottabb elképzelési lettek a színészi hivatás választását illetően. Nem hétköznapi karriertörténet az övé: egy végtelenül szerény, kedves lányról van szó, aki a hétköznapokban nem szeret szerepelni, igazán a színpadon érzi teljesnek, felszabadultnak magát, itt tud igazán kiteljesedni. A Pesti Broadway Stúdióban tanult, majd párhuzamosan még a pszichológia alap- és mesterképzési szakot is elvégezte a Károli-egyetemen. Szerepelt a Titanic, A Pendragon legenda, az István, a király, az Abigél című musicalekben is, emellett pedig polgári foglalkozását is ugyanolyan szeretettel gyakorolja. Ismerjétek meg Széplaki Éva történetét.

„Tudom, hogy nincsenek véletlenek, hiszek a Jóisten gondviselésében és irányításában, ezért boldog vagyok, hogy minden így alakult és nem a színész szakmát kezdtem el először.”

Kisfaludy Zsófia művészcsaládba született, édesanyja Hűvösvölgyi Ildikó színművész, édesapja Kisfaludy András dokumentumfilm-rendező. Saját elmondása szerint nagyon szeret tanulni, fejlődni, többek között ezért is végezte el a Károlin a színháztudomány mesterképzést 2021-ben. Nyolc évig szabadúszó színészként tevékenykedett, 2020. július 1-je óta a Soproni Petőfi Színház állandó tagja. Kisfaludy Zsófia karrierje nem szokványosan indult, azonban hiszi, hogy semmi sem történt vele véletlenül. Interjúnkban pályájának alakulásáról, döntéseiről és a károlis tanulmányairól is mesél.

„Mit találsz a szavakon túl?”

Gyerekkorukból ismerik egymást, hasonló személyiségek, akik végül ugyanazt a hivatást is választották: mindketten pszichológia szakon végeztek a Károli Gáspár Református Egyetemen. Bár évfolyamtársak nem voltak, végül mégis ugyanabban az évben diplomáztak. A közös zenei ízlés összekapcsolta őket, így egyetemi éveik alatt megalakult a zenekaruk, mely egyre nagyobb népszerűségnek örvend. A Platon Karataev két tagjával, Balla Gergővel és Czakó-Kuraly Sebestyénnel beszélgettünk.

„A kimondott hurrá-optimizmus távol áll tőlem, de itt tényleg úgy éreztem magam az első perctől kezdve, hogy végre megtaláltam a helyem.”

A Dalok a magasföldszintről (2010), A Polaroidok (2013) és a Rókák esküvője (2018) sikere után Simon Márton új kötettel jelentkezett augusztus végén. Az Éjszaka a konyhában veled akartam beszélgetni című verseskötet mellett idén tavasszal már Amerikában is megjelent egy válogatáskötet verseiből, illetve a Helikon Zsebkönyvek sorozatban 99 magyar vers címmel szerkesztett antológiát is. 2015-ben végzett Keleti nyelvek és kultúrák – japán szakirányon a Károlin, 2021 szeptemberétől pedig újra intézményünkben folytatja tanulmányait Japanológia mesterképzésen. Simon Márton költővel nemcsak új kötetéről, de arról is beszélgettünk, hogy miért kezdett el verseket írni, hol találkozott a japán irodalommal, és hogyan találta meg a helyét a Károlin.

„A kihívásokkal teli első pár évben lehet nagyon fontos tapasztalatokat szerezni”

Csikós Tamás 2019-ben végzett a Károlin pszichológia mesterképzésen, jelenleg pedig a Corvinus Egyetem Hallgatói Támogatás csapatában dolgozik pszichológusként. Szakdolgozati témájának köszönheti, hogy megismerkedett a felsőoktatási tanácsadás területével. Az egyetemi évek alatt meghatározó önkéntes tapasztalatokat szerzett a Bátor Táborban és a Péterfy Kórház pszichiátriáján. Nemrég fejezte be az autogén tréning képzést, sok további szakmai terve van, de fontosnak látja, hogy ezek megvalósítását az aktuális erőforrásaihoz, lehetőségeihez igazítsa. Szabad idejében gitározik, énekel, fest és szenvedélyesen pihen, ez az egyensúly a hivatás és magánélet között a záloga annak is, hogy a szakmai lelkesedését fenn tudja tartani. Beszélgetésünkben Tamást pályája alakulása mellett kérdeztük arról is, mit tehet egy hallgató az egyetemista évekkel való hatékony megküzdés és saját lelki egészsége érdekében, és hogyan érdemes mesterképzést vagy továbbképzést választani.

„Tanulj meg vágyakozni azután, amid van!”

Huszár Domonkos tizenévesen online keresztény missziót indított, volt zenekara, az egyetemi órák után sokszor forgatásra, zenekari próbára rohant, vagy épp onnan jött. Ma fiatalkori szenvedélyéből él: kisfilmeket és dokumentumfilmeket készít, a filmbemutatókon pedig közös gondolkodásra hívja a nézőket. Igyekszik fejlődni, hogy jó legyen abban, amit csinál, de nem akar tökéletesnek látszani.

Ha egy pici változást elindítok valahol, akkor az magával hozza a többi változást is

Antal Melindával, a Human Excellence vezetőjével beszélgettem karrierépítésről, projektmunkáról, a nyelvtudás, az informatikai alapismeretek és a tanulás fontosságáról.

10% a tehetség, a többi tanulás

Bubnó Márkkal, feleségével, kisfiával és játékos kölyökkutyájukkal otthonukban találkoztam. Márk a Szent Efrém Férfikar bariton énekese és egyik alapítója, valamint ez év januárjáig az Anna and the Barbies zenekar dobosa volt. Beszélgetésünk során szó esett a zenészpálya viszontagságairól, a zenei és nyelvi hallás párhuzamáról, klasszikus és könnyűzene különbözőségéről és hasonlóságáról, a tehetség és a tanulás szerepéről a zenész életében, az improvizációról és persze a családról is. Fogadjátok szeretettel...

Ösztönösen tudatos

Berkesi Judit sportriporterrel beszélgettem a riporter segítő szerepéről, a színfalak mögött folyó munka fontosságáról, riporter és sportoló kapcsolatáról, a női futball magyarországi helyzetéről és más, a sportot érintő és azon túlmenő témákról.

A bölcsészeké a világ!

Bakonyi Péterrel, a Közmédia, filmekért, valamint a gyermek és ifjúsági műsorokért felelős főszerkesztőjével, Magyarország Melbourne-i Konzulátusának korábbi vezetőjével beszélgettem álmokról, azok megvalósításáról, gyerekszínészetről, a fiatalok médiafogyasztási szokásairól, a közmédia és a szülők felelősségéről, az angol nyelvtudás hatalmáról és számos más, napjainkban sokunkat foglalkoztató témáról.

Amiből sosem lehet túl sok: nyelvtudás és szakmai gyakorlat

Gulyás Dávid 2012-ben végzett a Károli jogi karán. Jelenleg a Clinexpert cégcsoport jogi és stratégiai vezetője. Mit jelent a mély vízbe dobva egyszer csak a vállunkra venni egy cég stratégiai irányítását? Mit tanulhatnak egymástól jogászok és orvosok? Mit vár a beteg az orvosától? Milyen képzést, órákat vezetne be eddigi tapasztalatai alapján a Károli jogi karán, ha a kezében lenne a lehetőség? Ezekről és sok más érdekes kérdésről beszélgettem Dáviddal.

Ha az ember valamit jól csinál, annak lesz eredménye

Markó Lászlóval, a MOMIJI Japán Nyelviskola alapítójával és vezetőjével beszélgettem a japán nyelv és kultúra magyarországi helyzetéről, arról, hogy hogyan lesz az emberből az egy japán nyelviskola alapítója, és hogy milyen lehetőségei vannak valakinek a japán és keleti kultúrák szak elvégzése után. Kiderül az is, hogy mit üzen László a jelenlegi japán szakosok számára.

A körülöttem lévő emberekkel mindig tehetek valami jót

Sümegi Réka Tündével, a Károlin végzett pszichológussal a menekült hátterű gyermekek iskolai beilleszkedéséről, lehetséges segítéséről, a felmerülő problémák hatékony kezeléséről beszélgettem.

A tettek embere vagyok

Csapó-Kiss Edina volt humánpolitikai referenssel beszélgettem pedagógiáról, bölcsészetről, létfenntartásról.

Az isteni igazság szolgálatában

Nagy József a Budapest-Nagyvárad téri Református Egyházközség beosztott lelkipásztora, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Doktori Iskolájának hallgatója. Józseffel többek között a lelkipásztor sokrétű feladatáról és felelősségéről, a szolgálatot megelőző egyetemi évekről és a hit támogató erejéről beszélgettem.

Annyi mindent tudunk, csak épp azt nem, hogyan kellene élni

Kádas Csabával az első, kizárólag Délkelet-Ázsiára szakosodott magyarországi utazási iroda megálmodójával és alapítójával beszélgettem. Hogyan lesz valaki történészből egy utazási iroda tulajdonosa, és hogyan járulhatna hozzá az alapfokú oktatás ahhoz, hogy a fiatalok jobban megtalálják a számukra testhezálló hivatást? Mindezekről olvashattok az alábbi interjúban.

Szolgáltatói szemléletről (nem csak) jogászoknak

Dr. Makra Lászlóval, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. Jogi és Igazgatási Osztályának osztályvezetőjével a jogász karrierről, a jogászok számára nyitott tanulási lehetőségekről, ezek fontosságáról és a károlis évekhez fűződő emlékekről beszélgettem.

Teológia: most és mindörökké

Korábbi interjúinkban gyakran írtunk különböző irányú, egymást kiegészítő tanulmányokról, késői pályaváltásról, alternatív életutakról. Molnár Ambrus teológus-lelkésszel most a korai bizonytalanságokat követő elköteleződésről, a lelkészi hivatáshoz vezető útról, az elköteleződés megszilárdulásáról beszélgettünk. A beszélgetésben kitérünk a lelkipásztorok pszichológiai felkészítésére, a lelki gondozás komplexitására és a lombik program kérdésének református teológiai megközelítésére is.

A közlekedés a társadalom tükre

Zsigmond Gábor a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgató-helyettese, egyben az országos intézmény Szakmai és Tudományos Igazgatóságának vezetője és a teljes múzeumrekonstrukciós projekt egyik vezetője. Gáborral pályájának alakulásáról, a közlekedés iránti lelkesedésének gyökereiről, a kereskedelmi tengerészetről, a városi közlekedésről és a budapesti Közlekedési Múzeum megújításáról és annak társadalmi jelentőségéről beszélgettem.

„Ha a lehetőség nem kopogtat, építs neki ajtót!”

Tamás Katalin 2012-ben szerzett BA diplomát a Károli pszichológus szakán. Idén fejezte be MA szakdolgozatát, további tanulmányokat folytat és pszichoterapeutának készül. Karrierje azonban korábbra nyúlik vissza. Dolgozott autóipari marketingesként, saját tanácsadó céget üzemeltetett, foglalkozott pszichedelikus terápiával az Egyesült Államokban, sok országban zenélt, jelenleg kommunikációs tréningeket tart. Katával az útkeresésről, a kitartásról, a küzdelmekről, és a hivatás megtalálásáról beszélgettünk.

„A Károlin sosem szorongtam, hogy hű-ha, most be kell
mennem az egyetemre...”

Kárpáti Lili Melánia idén januárban államvizsgázott színháztudomány szakon. Lilivel arról beszélgettünk, hogy az iskolai színházlátogatásoktól elindulva hogyan is lesz valakiből színháztudós, hogy vajon mennyit számít a szülői és iskolai háttér abban, hogy milyen irányba indulunk, illetve milyen nehézségekkel szembesülhet egy pályakezdő, mik segíthetnék őt és másokat is, akár egyetemi keretek között is, hogy diplomával a kezükben elinduljanak a saját útjukon.

HOGYAN LESZ AZ EMBERBŐL HACKER? –
BESZÉLGETÉS UJHELYI ZOLTÁN
INFORMÁCIÓBIZTONSÁGI SZAKÉRTŐVEL

Halász Dóra Vera: Régóta foglalkozol információbiztonsággal. Honnan ered az érdeklődés, és hogyan fejlődött hivatássá?

„A HR kicsit olyan, mint a házimunka...”

Wágner Zsófia humán erőforrás koordinátorként dolgozik egy budapesti székhelyű nemzetközi vállalatnál. Zsófival a tanulmányairól, a karrierje alakulásáról, a HR szakma sajátságairól, illetve az önállóság, a döntéshozás és a tudatos választások nehézségeiről és fontosságáról beszélgettünk.

„A legmenőbb döntés, amit életemben meghoztam az volt, hogy elkezdtem a pszichológia szakot”

Gyarmati Zsuzsa az ELTE Gyertyánffy István Gyakorló Általános Iskola iskolapszichológusa.
2013-ban végzett a Károli Gáspár Református Egyetem pszichológia szakán klinikai és egészségpszichológiai szakirányon. Több magyarországi és külföldi szakmai gyakorlaton vett részt, önkéntes munkát végzett, jelenleg két módszerspecifikus képzésben képződik. Egy évet dolgozott óvodapszichológusként, idén a második tanévet kezdte az iskola pszichológusaként.

“Nem mentem el a tévétől, csak éppen államvizsgázom a jogi karon...”

Dr. Baracsi Katalin családjogi szakjogász, internetbiztonsági szakértő. Dolgozott a Belügyminisztérium Nemzeti Bűnmegelőzési Tanácsánál, önkéntes gyerekjogászként a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítványnál, jelenleg pedig  a Nemzetközi Gyeremekmentő Szolgálat Safer Internet Programjában a koordinátori feladatokat segíti hazai és nemzetközi terepen egyaránt. Katalinnal a pályája alakulásáról, a jogi szakma sokszínűségéről és a manapság minden embert érintő internetbiztonság kérdéseiről beszélgettem.

„Próbáld meg, legfeljebb sikerül”

Juhász Tünde 2015-ben végzett a Károli Gáspár Református Egyetem mentálhigiénés segítő szakirányú továbbképzésén. Foglalkozását tekintve színész, tréner, értékesítő, mentálhigiénés segítő szakember, közgazdász, édesanya. Tetszőleges sorrendben egymás után és egymással keverve.

„Életem egyik legjobb döntése volt önkénteskedni”

Aradi Judit 2015-ben végzett a Károlin anglisztika BA-n, majd elment Felvidékre önkénteskedni. Arról kérdeztük, milyen tapasztalatokat szerzett és ezek hogyan befolyásolták az életét, terveit.

„Nem szeretném, ha a weblapomon látható dolgok múzeumok kiállítási tárgyai lennének”

Interjú Horváth Krisztiánnal, a Károli Gáspár Református Egyetem Történelemtudományi Doktori Iskola hallgatójával

Nem tudom magamat időben vagy folyamatokban meghatározni. Alkotó ember vagyok, rólam az alkotásaim beszélnek annyit, amennyit el kell mondani. Hat dolog érdekel igazán az életben, és többnyire ezek határozzák meg azt is, mit és miért hozok létre: az emberek, az elméleti fizika (és kozmológia), a katonai- és űrrepülés, a történelem, a grafika és a művészetek – írja Horváth Krisztián magáról a weboldalán.

„Boldogulás a diploma után, avagy hogyan valósítsuk meg az álmunkat?"

Beszélgetés a Károli volt diákjával, Liktor Katalinnal

Tóth Gabriella: A Károli Gáspár Református Egyetemen végezted minden felsőoktatási tanulmányodat.  Hogyan jutottál el az egyetemi padból a karrierépítésig?

Liktor Katalin: 2002-ben magyar-német szakon kezdtem, de csak két évig voltam német szakos, ezután – harmad éven – csak magyar szakon tanultam. Az utolsó évben jelentkeztem történelem szakra, ez volt az utolsó osztatlan képzés. Magyarból 2007-ben szereztem tanári végzettséget, és az év szeptemberében bekerültem az Irodalomtudományi Doktori Iskolába. Nem szereztem meg az abszolutóriumot, mert közben tanítani kezdtem a Budapesti Montessori Általános Iskola és Gimnáziumban. Itt másfél évet dolgoztam. Problémás gyerekek közé kerültem, de ez tapasztalatszerzés szempontjából hasznos volt számomra. Olyan értékes élményeket gyűjtöttem, amelyek aztán kiváló alapul szolgáltak a későbbi pályafutásomhoz. Sok segítséget kaptam az ott dolgozó kollégáimtól, akik nem csak szakértelmükkel segítették a munkámat, hanem emberileg is, máig fordulhatok hozzájuk a szakmámban felmerülő problémáimmal. 2010-től a 13 évfolyamos Benkő István Református Általános Iskola és Gimnáziumban dolgoztam egészen 2012-ig, amikor a család bővülése miatt otthagytam az állást.